.: Részlet :.

[Kattints ide] 

   - Nagyon hiányzol... Te vagy minden gondolatom. Szeretlek. Fáj minden nélküled eltöltött perc, mert tudom, hogy boldog vagy amikor velem vagy. Ezt szeretném. Hogy nagyon boldog legyél. Nem a csillagokat akarom lehozni neked. Nem. Azt nem tudom. Csak a csillagokig szeretnélek repíteni. 
Szeretnéd, hogy boldog legyek. Tudom. De az Én boldogságom Te vagy még ha sokan azt mondják, a boldogság bennünk rejlik. Magunkban. Saját magunkban.Veled tudok élni. 
Szeretnék az életed része maradni... Akarom hogy az életem része légy és Nem akarom hogy elengedj...Tudod... hallgass a szívedre.... nagyon szeretlek. Kérlek, bocsáss meg nekem. 
   Ha eddig nem, akkor mostanra, már patakokban hullottak a könnyeim. Nem tudtam, hogy mit mondjak. Szinte sokkolt, ez a hirtelen megjelenése, és minden más amit tett. Átutazta a fél világot értem, azért, hogy ezt elmondja. Rajtam áll a döntés. Na, ezt utálom... mikor nekem kell döntenem. Szeretem őt. Mindennél, és mindenkinél jobban, de félek. 
Ugyan, mit rinyálsz itt? Eljött, ide, hozzád, érted, miattad. Eddig az volt a bajod, miért nem keres, miért nem hív. Most, hogy itt van, megkérdőjelezed, az amúgy is száz százalékosan biztos érzéseidet. Higgy neki, higgy magadban, és ne engedd el, mert ha ezt most elrontod, lehet soha nem lesz még egy ilyen esélyed. - harsant fel tudatalattim. És valljuk be, igaza van. Ne is törjem tovább a fejem. Itt áll előttem, válaszomat várva, és én csak kétségbeesett arccal bámulok magam elé. Nem ez a helyes...
   -Szeretlek, Niall.




Ha tetszet ez a kis részlet, akkor komizzatok, iratkozzatok fel, pipáljatok, és következő héten az első részt is olvashatjátok már.

  Xx.Zselyke